Menkó Zsuzsi | Mindfulness-tanár és coach
Coaching során figyelmemmel az ügyfelem kísérem, azonban a coach is ember, és folyamatos önreflexióban van önmagával is. Más szóval az ügyfél jelenléte is hat valamely módon a coachra. Nem meglepő kijelentés, ha rendszerben gondolkodunk: a rendszer elemei folyamatos kölcsönhatásban vannak, az egyik változása hatással van a másikra.
Ami az itt és mostban történik egy ülésen, azzal is el lehet kezdeni dolgozni, ha a coach már meg tudja különböztetni a benne zajló folyamatokat: „mi szól róla (hozott minta) és mi szól az itt és mostról.” A Gestalt módszertana például az itt és mostban dolgozik a coach–coachee rendszerében kialakult egyéni érzésekkel, gondolatokkal és viselkedéssel.
Ebben az írásban egy ügyféllel szerzett sajátélményt szeretnék megosztani, amelyet először szupervízióra vittem. Ennek hatására már tisztább tudattal vetettem bele magam a Gestalt módszertan elemeinek alkalmazásába.
Nemrégiben érkezett egy tapasztalás, amely erősen dolgozott bennem: tehetetlennek éreztem magam egy ügyfél kapcsán, akit nem tudtam fókuszáltatni. Már a harmadik ülésen voltunk túl, és úgy éreztem, nem haladunk „előre”.
Jogosan merült fel bennem a kérdés: ki nem halad előre – én vagy az ügyfél?
A coachee sok mindent tudatosított a saját működésével kapcsolatban, azonban a pontos célállítást még mindig nem tudta meglépni. Zavart a stagnálás, és később jöttem rá: valójában a saját tehetetlenségem zavart, hogy nem tudom őt kimozdítani és fókuszban tartani.
A klasszikus coaching felfogás szerint pedig cél nélkül nehéz valami felé haladni. Az ügyfél visszajelzéseire támaszkodtam, amelyek alapján sok mindent vitt haza az ülésekről. Mégis tovább motoszkált bennem, hogy valami nincs rendben, így elvittem az esetet mentor coachingra és szupervízióra.
A mentor coaching egy számomra ismeretlen, ám profi coach hölggyel zajlott. Gyors, tempós stílusa és határozott fókusztartása különös hatással volt rám. „Úgy éreztem, nem hagyja, hogy elmondjam, amit szeretnék” — így a bizalom sem épült fel egy alkalom alatt.
Ugyanakkor rendkívül hálás vagyok neki: kimozdított a komfortzónámból, és éppen ez a sajátélmény segített abban, hogy a szupervízióban tovább tudjak dolgozni a témán.
A szupervízió során két fontos kérdésre kaptam választ:
Vannak olyan ügyfél-típusok, akiknek szükségük van a ventilálásra, hogy érezzék: biztonságos térben vannak, ahol megnyílhatnak, és elmondhatják mindazt, amit máshol nem.
A coach náluk úgy épít bizalmat, hogy teret hagy az érzések és gondolatok felszínre kerülésének.
Én magam is ilyen típus vagyok, ezért volt zavaró, hogy amikor valami számomra fontosat osztottam meg, a mentor hölgy megállított.
Ez azonban rávilágított egy kritikus kérdésre:
„Mivel teszek jót az ügyfélnek: ha hagyom ventilálni, vagy ha fókuszáltatom?”
Ez a felismerés új megvilágításba helyezte a bennem zajló folyamatokat.
Én attól féltem, hogy elveszítem az ügyfél bizalmát, ha túl sokszor szakítom félbe.
A történet pozitív fordulata: a negyedik ülés végére megtörtént a célállítás, és az ügyfél kifejezetten hálás volt a kimozdításért.
Ehhez azonban kellett, hogy:
Mivel már volt köztünk bizalom, a visszajelzéseim „konfrontatívnak, de kellően hatékonynak” bizonyultak.
A coaching tempója ügyfélre szabott. A coachnak rugalmasan kell alkalmazkodnia, azonban a bizalom megteremtése után be is kell avatkoznia, hogy a komfortzóna táguljon, és a változás előállhasson.
Business coaching során az ügyfél általában határozott céllal érkezik, kompetenciát szeretne fejleszteni, eltökélt és motivált. Mégis adódhatnak olyan elakadások, ahol le kell lassulni, hogy a mélyben rejtőző valódi probléma is felszínre kerüljön.
A saját esetek többsége azonban éppen fordítva:
Azért keresnek meg, mert bizalommal vannak irántam, és gyakran mélyebb elakadásokkal dolgozunk. Ezért fontos, hogy — a bizalom ellenére — folyamatosan ellenőrizzem a változás iránti elköteleződést, és intervencióimmal biztosítsam a céltartást.
Számomra a coaching egyénre szabott, célorientált, változást elősegítő önismereti folyamat kreatív eszközökkel.
Az önismeret éppolyan fontos része, mint maga a célorientáltság.
Egyénre szabott, mert:
Fontos szerepe van a személyiségtipológiáknak (PCM vagy más megközelítések), hogy megértsem az ügyfél referencia-keretét, amelyen belül a bizalom kiépíthető.
A kreativitás és az egyénre szabottság szorosan összefügg: olykor rendkívül kreatív beavatkozásra van szükség, hogy új nézőpontok segítsék az ügyfél előre mozdulását.
