Menkó Zsuzsi | Mindfulness-tanár és coach
Mi jut eszedbe a kreativitásról? Talán egy festmény, egy zene, egy szépen berendezett lakás. A kreativitásnak több féle aspektusa létezik, ide értve a kreatív folyamatokat (alkotás), a kreatív végterméket (egy tevékenység végeredménye), a kreatív személyiség jellemzőit és a kreatív környezetet. Kire mondjuk, hogy kreatív? Sokaknak biztos a szépérzék jut eszükbe, például egy séf, aki vizuálisan és ízekben gazdag tányért tesz le elénk, vagy egy lakberendező, aki egy üres szobából színekben és formákban gazdag teret hoz létre. Általánosságban ők egyéniségek, akik valamilyen módon kifejezik önmagukat? Csíkszentmihályi Mihály boldogságkutató szerint egy széles látókörű beszélgetőpartner, aki gyorsan tud reflektálni a környezetére is kreatív.
A fönti példák mind összefüggésben vannak a kreativitással, viszont azok, akik már lemondtak volna magukról, hogy ők nem kreatívok, azokban is felfedezhető vagy előhozható a kreativitás más formában, például a gondolkodásban.
A kreativitás összefügg a divergens gondolkodással és nagy szerepet játszik problémamegoldás során. A kreatívan gondolkodó tudatosan alkalmazza a kognitív (megismerő) és emocionális (intuitív) módszereket, amikor egy problémát megközelít. Érdekes összefüggés, hogy az intelligencia mérésekor a konvergens, míg a kreativitás mérésekor a divergens gondolkodást mérik. Így, ha csak a teszteket hasonlítjuk össze, nincsen korreláció, összefüggés az intelligencia és a kreativitás között. Ugyanakkor számos tanulmány megemlíti az intelligenciát, mint kreatív személyiségjegyet.
Az előzőkből talán már világossá vált, hogy nem feltétlen kell, hogy kreatív egyéniség legyél ahhoz, hogy kreatívan tudj hozzáállni egy probléma megoldásához. Nem minden egyenes pályán, könnyen levezethetően közelíthető meg. A problémák általában komplexek és sok tényezősök. A laterális, vagyis oldalirányú gondolkodásmód nem azonnali válaszra törekszik, hanem kísérletezik, szemléletet vált, alternatívákat fel, ezáltal kockázatot is vállal, hogy elsőre vagy akár tizedjére sem jut el a kívánt végeredményhez. Azonban ha azt nézzük, hogy valaki tizedjére is bebizonyította, hogy valami hogyan nem működik, akkor ez a fajta módszer felfogható egy tanulási folyamatnak is és a múlt tapasztalatai újra felhasználhatók lesznek majd hasonló probléma szituációkban. Még a programozás is igényel kreativitást, ha abból indulunk ki, hogy mennyi variációt kell lefuttatni egy programban, hogy a kívánt végcélt elérjük.
A jó hír, hogy a laterális gondolkodás fejleszthető. A szakirodalom több lépcsőben fejti ki a folyamat lényegét.
Azokon a munkahelyeken, ahol nem hagynak lehetőséget a hibázásra, ott a kísérletezéstől, az újszerű gondolatok felszínre hozatalától fosztják meg a munkavállalókat. Így ha a hagyományos konvergens úton nem derült fény a megoldásra, nagy valószínűséggel a továbbiakban sem fog megtörténni. Ugyanígy, ha egy vezető nem hagy elég időt a megoldás megszületésére, akkor kisebb a valószínűsége az „aha” élménynek, ami az intuitív gondolkodás szüleménye. Sok vezető időnyomás miatt beéri félmegoldásokkal. Azonban vannak olyan feladatok, ahol elengedhetetlen az időnyomás és vannak olyan kreatív gondolkodók, akik kifejezettem külső nyomás hatására tudnak teljesíteni. Ez a vezetők, HR-esek feladata, hogy felmérje a szerepkör feltételeit és leszűrje a dolgozók képességeit.
Más esetben egyre több munkahelyen élnek a brainstorming lehetőségével. A csapatmunka segíti a problémamegoldást és a kreativitást. Brainstorming alatt minden ötlet bedobható értékítélettől mentesen. Minden ötlet mindenkié, így az egyén mentesül a teljesítménykényszer alól. A brainstorming teret hagy a dolgozók képességeinek kibontakozására, amire más körülmények között nem biztos, hogy sor került volna. Több nézőpont kerül ki az asztalra, amiből az csapattagok egyénileg is tanulnak, hogyan gondolkodjanak más aspektusból.
Személy szerint azért foglalkoztatott ez a téma, mert nagyon sok olyan mérnökkel beszélgettem, akik látszólag mindent helyesen, tervszerűen csinálnak, döntéseik során mégis hiányzik valami plusz, amiből tudnák, éreznék, merre tovább. Magam mérnökből lettem, vagyis válok coachcsá és próbálok rajzaimat is megmutatni nagy nyilvánosság előtt, tehát 180 fokos változást vettek a személyiségjegyeim. Figyeltem saját folyamataimat is, hol történtek bennem azok a változások, ahol most a legtöbben elakadással fordulnak hozzám. Szeretném ezeknek a típusú embereknek is bemutatni a kreativitás transzformatív hatását. Már ha nekik pont erre van szükségük. Nem feltétlen kapható mindenki rajzolásra vagy imaginációra első körben. A legkézenfekvőbbnek találom, ha a gondolkodásmódjukból indulok ki. Az intuíció a kreatív gondolkodásmód alkalmazásával fejleszthető. A kreatív gondolkodás is fejleszthető lépésről lépésre. Sokszor az intuíció az, ami megkülönbözteti az egyik irányt a másiktól, amin már tovább lehet indulni próba képpen. Maga a coaching is egy kreatív folyamat, ha csak azt nézzük, hogy iteratív módon közelítünk a megoldás felé, párhuzamosan alkalmazzuk a kognitív és intuitív képességeinket, új nézőpontokból vizsgálódunk.
Ölelés,
Zsuzsi
Dr. Nyitray Kornélia (MindfulNelly) életmódorvos, nemzetközileg akkreditált mindfulness tanár és tanárképző tréner. Több mint tíz éve tart tanfolyamokat, 2020 óta a magyar tanárképzésben is részt vesz. Traumaszenzitív, szomatikus és mozgásalapú (jóga, do-in) elemekkel dolgozik. A Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület, valamint a Mindfulness Hálózat és Alapítvány alapító tagjaként jelentősen hozzájárult a módszer hazai elterjedéséhez.
Róza Ráchel klinikai szakpszichológus, aki egyéni és csoportos pszichoterápiákat vezet. Emellett 2019-ben egy természetes módon növekvő női közösséget hozott létre, mert azt tapasztalja, hogy ma sok nő elszigetelten él, hiányzó megtartó kapcsolatban, kevés térrel arra, hogy valóban megszólalhasson.
Munkájának és kutatói érdeklődésének középpontjában az áll, hogy a női identitás alapvetően kapcsolatokban formálódik, és hogy a közeli kapcsolatokban elszenvedett sérülések nemcsak az önképet, hanem a hangot is érintik. Sok nő számára a trauma nem egyetlen, jól körülhatárolható esemény, hanem ismétlődő, kapcsolati helyzetek sorozata, aminek következtében a hang nemcsak elcsendesül, hanem szétesetté, töredezetté vagy torzulttá válik. A pszichoterápiában és a közösségi terekben egyaránt azt kíséri, hogyan lehet biztonságos relációs térben újra megszólalni, és hogyan találhat vissza egy nő a saját, önazonos hangjához.
Nem gyors válaszokat ad, hanem jelenlétet kínál ott, ahol a hang új formát ölthet.
Szakmai alapjait az ELTE Pszichológiai Karán szerezte, ahol szervezet-, munka- és döntéspszichológiai, valamint életvezetési és tanácsadási szemléletben tanult. Később a Debreceni Egyetemen klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusként mélyítette tudását. Módszertani eszköztárát tudatosan építette tovább: autogén tréning és relaxációs módszerspecifikus képzés, buddhista meditációs önismereti munka, valamint vezetői coaching pszichológus képzés is meghatározó része szakmai útjának.
Munkájában központi szerepet kap a tudatos jelenléttel (mindfulness) való munka és anti-stigmatizáló szemlélet, amely terápiás és szervezeti környezetben egyaránt iránytűként szolgál.