
Mindennapi tapasztalatom azt mutatja, hogy az emberek nagy százaléka nehezen teszi túl magát egy-egy bosszantó megjegyzésen, a forgalmi dugón vagy egy szabálytalanul közlekedő autós manőverén. Ezek a hétköznapi helyzetek jól mutatják, mennyire fontos a reziliencia, vagyis a lelki alkalmazkodóképességünk. A mindfulness és az önismeret gyakorlása segíthet abban, hogy rugalmasabban reagáljunk az ilyen stresszhelyzetekre.
Jó pár éve még engem is zavart például a három házzal arrébb lévő kutya ugatása, de ma már fel sem kelti a figyelmem. Tudok másra fókuszálni. Az inspirációm a cikk megírásához az volt, hogy bemutassam, hogyan lehet tudatos gondolatátformálással átformálni a szubjektív valóságunkat, és ezáltal érzéseinket és magatartásunkat is megváltoztatni.
Sok évvel ezelőtt, amikor alvásproblémákkal küszködtem, mert egy aznapi bosszantó szituáció nem hagyott nyugodni lefekvés után sem, elkezdtem tudatosabban figyelni a gondolataimra. Arra gondoltam, hogy ezt a problémát este 11-kor nem fogom tudni megoldani, viszont az értékes alvásidőmből veszem el az időt azzal, hogy olyan dolgokon rágódom, aminek az itt és mostban nincs helye.
Így a problémámat „elcsomagoltam” másnap reggelre. A mindfulness szemléletében ezt nevezhetjük tudatos elengedésnek: észrevesszük a gondolatot, majd visszatérünk a jelen pillanathoz. Így szépen lassan kialakult bennem egy olyan magatartás, amellyel „dobozolni” tudtam a feszültséget okozó problémákat. Képzeletben elraktam őket pihenni addig, amíg vissza nem tértem egyensúlyi állapotomba, ahol tiszta tudattal tudtam a megoldáson gondolkodni.
„Képzeletben elraktam a problémáimat pihenni, amíg vissza nem tértem az egyensúlyi állapotomba.”
Ez a fajta tudatos figyelem és belső megfigyelés a mindfulness és az önismeret egyik alapgyakorlata.
Érzéseink felvállalása és megélése egészséges magatartás. Azonban nagyon sok minden dől el fejben, hogy ebben az érzésben meddig maradunk benne. Tudatos hozzáállással alakíthatjuk érzelmi reakcióinkat, ami elköteleződést és sok gyakorlást igényel.
Tapasztalatom alapján azok kezdenek el segítő szakemberhez fordulni, akiknek már gondot okoz, hogy életük jelentős részét negatív érzések – félelem, kudarc, feszültség, bosszankodás, harag vagy idegesség – töltik ki.
Gondoljunk bele, mennyi energiát vesz el tőlünk, amikor még mindig azon bosszankodunk, hogy a múlt héten a főnök ordított velünk az értekezleten, vagy hogy véletlen megsérült a kocsi lökhárítója. Nem örülnénk neki, ha meglenne az a „szuperképességünk”, hogy rugalmasan és gyorsan alkalmazkodjunk olyan szituációkhoz, amelyek váratlan bosszúságot okoznak?
A mindfulness gyakorlása ebben segít: megtanuljuk észrevenni, mire irányul a figyelmünk, és tudatosan visszaterelni azt a jelen pillanatba.
Ezek mind kisebb-nagyobb stresszhelyzetek, amelyek hatékony kezelése számos élettani és lelki károsodástól menthet meg minket. Mivel egyszerre csak egy érzést tudunk teljes figyelemmel megélni (Feldmár és Büky, 2019), a bosszankodás egy sor másik, a jelen pillanatnak megfelelő tapasztalástól veszi el a figyelmünket és energiánkat.
Mi döntjük el, mibe fektetjük figyelmünk energiáját – Csíkszentmihályi Mihály szavaival élve pszichikai energiánkat.
Akik tudatosan gyakorolják az éber figyelmet, vagyis a mindfulness szemléletet, megtanulják tudatukat a figyelem tárgyára összpontosítani (Kabat-Zinn, 1994). Ez egy gyakorlati út a stresszkezelés és a lelki reziliencia fejlesztéséhez.
Korunk szakembereit egyre inkább foglalkoztatja a reziliencia, vagyis lelki rugalmas alkalmazkodó képességünk a folyamatosan változó környezettel szemben.
A fizikából ismert rugalmasság szó a szilárd testeknek azt a tulajdonságát jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására alakjukat megváltoztatják, majd az erőhatás megszűnésével visszanyerik eredeti formájukat.
A lelki reziliencia hasonló módon működik: amikor az élet kihívások elé állít minket, képesek vagyunk alkalmazkodni, majd visszatalálni belső egyensúlyunkhoz.
Az önismeret, a mindfulness és az önegyüttérzés gyakorlása mind segítik ezt a folyamatot.
Az emberi tudat is reziliens. Alapállapotát genetikai tényezők, családi háttér és környezeti hatások befolyásolják.
A jó hír azonban az, hogy lelki alkalmazkodóképességünk fejleszthető. Ahogyan a test izmai erősödnek edzés hatására, úgy a lelki állóképesség is erősíthető tudatos gyakorlással.
A mindfulness meditáció, az önismereti munka és az önegyüttérzés gyakorlása mind hozzájárulnak a reziliencia növeléséhez.
John Kabat-Zinn, a mindfulness alapú stresszcsökkentés (MBSR) módszerének megalkotója rámutat arra, hogy a stressz az emberi állapot természetes része.
A mindfulness gyakorlása során megtanuljuk megfigyelni gondolatainkat és érzéseinket anélkül, hogy azonnal reagálnánk rájuk.
Tudatunk felszíne folyton hullámzik, de megtanulhatunk „szörfözni” rajta. A mindfulness szemlélete szerint nem kell elnyomni a hullámokat – inkább megtanulunk együtt haladni velük.
Ez a szemlélet segít a reziliencia fejlesztésében és a stresszkezelésben.
Selye János stresszkutató szerint az alkalmazkodási energiánk véges, ezért fontos, hogy tudatosan bánjunk vele (Selye, 1976).
Az élőlények evolúciója során mindig az alkalmazkodóképesség segítette a túlélést. A sivatagi kaktusz vagy a zord környezetben élő zuzmók mind a reziliencia példái a természetben.
Az emberi életben a reziliencia, az önismeret és a tudatos jelenlét segíthet abban, hogy alkalmazkodjunk a változó körülményekhez.
Hogy kinek mi jelent stresszt, az egyénenként változik. A szervezet azonban minden stresszhelyzetre alkalmazkodási reakcióval válaszol.
Ha ez az alkalmazkodás sikeres, a szervezet visszatér egyensúlyi állapotába. Ha nem, hosszabb távon testi és lelki problémák jelenhetnek meg.
A mindfulness gyakorlása segít felismerni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz gondolataink, érzéseink és testi reakcióink.
A stressz sokszor abból fakad, hogy különböző szükségleteink ütköznek egymással.
Ilyenkor az önismeret segít felismerni, mely szükségleteink fontosabbak az adott pillanatban. Az önegyüttérzés pedig lehetővé teszi, hogy ne bántsuk magunkat a nehéz döntések miatt.
Hosszú távon életünk döntéseit értékeink határozzák meg. Ha tisztában vagyunk ezekkel az értékekkel, könnyebben hozunk döntéseket, és csökken a belső feszültség.
Az önismereti munka egyik fontos része, hogy feltérképezzük saját értékrendszerünket.
Ahogy Irvin Yalom fogalmaz:
„Értelem, célok, értékek vagy ideálok nélküli élet komoly érzelmi feszültséget vált ki.”
Értékeink segítenek abban, hogy értelmet adjunk életünknek, és növeljük lelki rezilienciánkat.
Folytatásért kattintse ide:
Reziliencia: motiváció és gyakorlati útmutató lelki állóképességünk fejlesztéséhez 2. rész
Jelentkezz az ingyenes 7 napos mini mindfulness tréningemre, ahol 7 napon keresztül napi 6 perces gyakorlásokban kipróbálhatsz különböző mindfulness gyakorlatokat. Kapsz egy ízelítőt a mindfulness-alapú stresszcsökkentés szemléletéből és gyakorlataiból.
Dr. Nyitray Kornélia (MindfulNelly) életmódorvos, nemzetközileg akkreditált mindfulness tanár és tanárképző tréner. Több mint tíz éve tart tanfolyamokat, 2020 óta a magyar tanárképzésben is részt vesz. Traumaszenzitív, szomatikus és mozgásalapú (jóga, do-in) elemekkel dolgozik. A Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület, valamint a Mindfulness Hálózat és Alapítvány alapító tagjaként jelentősen hozzájárult a módszer hazai elterjedéséhez.
Róza Ráchel klinikai szakpszichológus, aki egyéni és csoportos pszichoterápiákat vezet. Emellett 2019-ben egy természetes módon növekvő női közösséget hozott létre, mert azt tapasztalja, hogy ma sok nő elszigetelten él, hiányzó megtartó kapcsolatban, kevés térrel arra, hogy valóban megszólalhasson.
Munkájának és kutatói érdeklődésének középpontjában az áll, hogy a női identitás alapvetően kapcsolatokban formálódik, és hogy a közeli kapcsolatokban elszenvedett sérülések nemcsak az önképet, hanem a hangot is érintik. Sok nő számára a trauma nem egyetlen, jól körülhatárolható esemény, hanem ismétlődő, kapcsolati helyzetek sorozata, aminek következtében a hang nemcsak elcsendesül, hanem szétesetté, töredezetté vagy torzulttá válik. A pszichoterápiában és a közösségi terekben egyaránt azt kíséri, hogyan lehet biztonságos relációs térben újra megszólalni, és hogyan találhat vissza egy nő a saját, önazonos hangjához.
Nem gyors válaszokat ad, hanem jelenlétet kínál ott, ahol a hang új formát ölthet.
Szakmai alapjait az ELTE Pszichológiai Karán szerezte, ahol szervezet-, munka- és döntéspszichológiai, valamint életvezetési és tanácsadási szemléletben tanult. Később a Debreceni Egyetemen klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusként mélyítette tudását. Módszertani eszköztárát tudatosan építette tovább: autogén tréning és relaxációs módszerspecifikus képzés, buddhista meditációs önismereti munka, valamint vezetői coaching pszichológus képzés is meghatározó része szakmai útjának.
Munkájában központi szerepet kap a tudatos jelenléttel (mindfulness) való munka és anti-stigmatizáló szemlélet, amely terápiás és szervezeti környezetben egyaránt iránytűként szolgál.