Menkó Zsuzsi | Mindfulness-tanár és coach
Te mindent elhiszel, amit hallasz vagy olvasol? Mennyire bízol a saját ítélőképességedben? Gondolkodsz rajta, hogy mi igaz és mi nem? Esetleg utánajársz a témának, mielőtt döntést hozol? Volt már olyan, hogy a főnököddel ellentétes véleményen voltál egy feladattal kapcsolatban?
Ha a fenti kérdések felmerültek benned, jó úton jársz. Talán már elkezdted elsajátítani a kritikus gondolkodás képességét. De miért fontos ez a mindennapokban?
A kritikus gondolkodás fejlesztése visszavezethető a gyerekkorra. A szülők, a nevelés stílusa és a környezet mind hatással van arra, mennyire tudsz önállóan dönteni. Ha tekintélyelvű közegben nőttél fel, másképp alakulhat az ítélőképességed, mint ha saját tapasztalatokon keresztül tanultál.
Az életünk során folyamatosan döntéseket hozunk, amelyek következményeit vállaljuk. Ahhoz, hogy felelősséggel mondjunk igent vagy nemet, érdemes kritikus módon vizsgálni az információkat. Az agyunk a korábbi tapasztalatokkal összeveti az új ismereteket, és relevancia alapján szelektálja azokat.
Tegyük fel, hogy két autószerelő ellentétes véleményt mond egy használt autóról. Hogyan döntünk? Első lépésként mérlegelhetjük a korábbi tapasztalatainkat az adott szerelőkkel. Második lépésként további forrásokat kereshetünk: internet, szaklapok vagy más szakértők véleménye. Harmadik lépésként kikérhetünk egy hozzánk közel álló személy véleményét is.
Ezután érdemes az összegyűlt információkat összefüggéseiben vizsgálni. Létrehozhatunk egy logikus érvelést a három különböző autótípussal kapcsolatban. Az érvelés során figyeljük az illető testbeszédét és reakcióit. Így mérlegelhetjük az összes releváns információt, mielőtt döntést hozunk.
A kritikus gondolkodás szorosan összefügg az önismerettel. Ha nem ismerjük erősségeinket és gyengeségeinket, nem bízhatunk teljesen a saját ítélőképességünkben. Ilyenkor könnyen elfogadhatjuk mások véleményét vakon, szelektíven válogatva az információkat a saját kedvünk szerint.
Ezért fontos, hogy tisztában legyünk saját erőforrásainkkal és korlátainkkal. Az objektív és logikus elemzés segít elkerülni az elfogultságot. A kritikus gondolkodás nem csupán információfeldolgozás, hanem önbizalom és felelősségvállalás kérdése is.
A munkahelyeken a kritikus gondolkodás alapvető képesség. Különösen azoknak fontos, akik nem szakértők a témában, de döntéseket hoznak csapatuk nevében. A projektmenedzsereknek is bízniuk kell a szakértői csapatban, de az összefüggéseket is látnia kell.
Amikor az energiaiparban dolgoztam, folyamatosan képeztem magam. Nem voltam szakértő az olaj- és gáziparban, ezért fontos volt, hogy megértsem az információk relevanciáját. A prezentációk során továbbítottam a kéréseket a műszaki csapat felé, és így maradtam hatékony.
Magyarországra visszatérve, földgáz traderként új tapasztalatokat szereztem. A főnököm partnerként kezelt, és figyelembe vette az álláspontomat. Ez bátorított arra, hogy kérdőjelezzem meg a felettes véleményét, ha releváns érveim voltak.
Bár előfordultak hibák, a helyes eredmény mindig fontosabb volt, mint az, hogy ki tévedett. A kritikus gondolkodás így a jó döntések alapja lett, és segített elkerülni pénzügyi kockázatokat.
A hétköznapokban nehezebb kritikusan gondolkodni. A munkahelyen van mögöttünk szakértői csapat, de a magánéletben egyedül felelünk döntéseinkért. Ilyenkor az önismeret és a kritikus szemlélet elengedhetetlen.
Például, ha valaki a barátodtól tanácsot kapsz, mérlegelned kell a szándékát és a tapasztalatait. A kritikus gondolkodás segít az információk objektív értékelésében. Így dönthetsz úgy, hogy a saját élethelyzetedhez leginkább illeszkedik.
A kritikus gondolkodás képessége minden területen kulcsfontosságú. Segít az önismeretben, a felelősségteljes döntéshozatalban, és abban, hogy ne legyünk elfogultak. A munkahelyi és magánéleti helyzetekben egyaránt szükség van rá, hogy logikus, objektív és felelősségteljes döntéseket hozzunk.
Zsuzsi
Dr. Nyitray Kornélia (MindfulNelly) életmódorvos, nemzetközileg akkreditált mindfulness tanár és tanárképző tréner. Több mint tíz éve tart tanfolyamokat, 2020 óta a magyar tanárképzésben is részt vesz. Traumaszenzitív, szomatikus és mozgásalapú (jóga, do-in) elemekkel dolgozik. A Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület, valamint a Mindfulness Hálózat és Alapítvány alapító tagjaként jelentősen hozzájárult a módszer hazai elterjedéséhez.
Róza Ráchel klinikai szakpszichológus, aki egyéni és csoportos pszichoterápiákat vezet. Emellett 2019-ben egy természetes módon növekvő női közösséget hozott létre, mert azt tapasztalja, hogy ma sok nő elszigetelten él, hiányzó megtartó kapcsolatban, kevés térrel arra, hogy valóban megszólalhasson.
Munkájának és kutatói érdeklődésének középpontjában az áll, hogy a női identitás alapvetően kapcsolatokban formálódik, és hogy a közeli kapcsolatokban elszenvedett sérülések nemcsak az önképet, hanem a hangot is érintik. Sok nő számára a trauma nem egyetlen, jól körülhatárolható esemény, hanem ismétlődő, kapcsolati helyzetek sorozata, aminek következtében a hang nemcsak elcsendesül, hanem szétesetté, töredezetté vagy torzulttá válik. A pszichoterápiában és a közösségi terekben egyaránt azt kíséri, hogyan lehet biztonságos relációs térben újra megszólalni, és hogyan találhat vissza egy nő a saját, önazonos hangjához.
Nem gyors válaszokat ad, hanem jelenlétet kínál ott, ahol a hang új formát ölthet.
Szakmai alapjait az ELTE Pszichológiai Karán szerezte, ahol szervezet-, munka- és döntéspszichológiai, valamint életvezetési és tanácsadási szemléletben tanult. Később a Debreceni Egyetemen klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusként mélyítette tudását. Módszertani eszköztárát tudatosan építette tovább: autogén tréning és relaxációs módszerspecifikus képzés, buddhista meditációs önismereti munka, valamint vezetői coaching pszichológus képzés is meghatározó része szakmai útjának.
Munkájában központi szerepet kap a tudatos jelenléttel (mindfulness) való munka és anti-stigmatizáló szemlélet, amely terápiás és szervezeti környezetben egyaránt iránytűként szolgál.