
Te jelen vagy a munkahelyeden? Akár igen vagy nem a válaszod, miből veszed észre? Vagy most hogy kérdezem, nem is tudod a választ? Engem így szólított meg elsőre a mindfulness a munkahelyen témája.
A munkánkat sokszor csak egy elvégzendő feladatnak tekintjük. Egy szükséges muszájnak, amivel pénzt keresünk. Nem akarok általánosítani, hiszen a saját környezetemből is -beleértve saját magamat- váltottak olyan szakmára, esetleg új munkakörnyezetre, ahol megélhetik az örömöt és kiteljesedést. A munka-magánélet életterek lehetnek egyensúlyban és válhatnak egymás versenytársaivá. Ha az egyikben nem szeretünk jelen lenni, akkor óhatatlanul mindig a másikról fogunk ábrándozni. „De jó lenne otthon a családommal” mondja az, aki nem tud jelen lenni a munkájában. „Elő kell vennem már megint a laptopom, muszáj erre az emailre válaszolni” mondja az egy családi hétvégén, akinek nehéz jelen lenni a magánéletében. Jelen lenni a munkahelyen túlmutat az azonnali feladatok és nehézfejű felettesek problémáján.
Rövidtávon segít a meditáció, hosszútávon viszont váltani érdemes. Saját életemből merítve sokáig nem tudtam, hogy nem vagyok jelen abban a munkában, amit csinálok. Üzletfejlesztési mérnökként a Közel-Keleten olyan szerepet vettem fel, amit csak eljátszottam. Ezt nem tudtam, csak annyit éreztem, hogy folyamatosan szorongok és a környezetemtől kaptam olyan visszajelzéseket, hogy egyfajta ideges vibrálás sugárzik belőlem. Hazatérve végre azt hittem, most már aztán igazán jelen vagyok a munkámban, amikor is az energiaiparban üzletfejlesztési tanácsadóként dolgoztam. Viszont mégis azt vettem észre magamon, hogy ugyanazt a feladatot mások sokkal rövidebb idő alatt elvégzik. Amit egyszer megtanultam, egy hét múlva tanulhattam újra. Nem igazán figyeltem már elsőre se, de másodjára se arra, amit olvasok vagy hallok.
Szívesen beszélek arról, hogyan segített nekem a meditáció abban, hogy megtaláljam a helyen a világban. El kezdtem befelé figyelni és észrevenni testem jelzéseit. Az intenzív szorongások egyértelmű jelei voltak, hogy nem érzem magam helyemen korábbi energiaipari munkámban. Idegennek éreztem magam a főnökömmel való kapcsolódásban és a feladatokban is, amit éppen csináltam. Mellkasszorítás és izomfeszültség jelezre, amikor legszívesebben valahol máshol lettem volna, mint az az adott munkahelyi szituáció. Őszintén sokáig már csak az egzisztenciális félelmem tartott abban a pozícióban. Ez az időszak remek gyakorlási lehetőséget adott, hogyan tudok jelen lenni olyan helyzetekben, ami feszültséggel és szorongással jár. Rendkívül kreatívvá tett, hogyan tudom magam visszatölteni egy nehéz megbeszélés vagy egy érdektelen feladat után.
A mindfulness gyakorlatai megtanítottak együtt lenni az feszültség vagy az unalom kellemetlen érzéseivel is a testben. Ennek a folyamatnak persze az lett a vége, hogy egészen karriert váltottam, hogy örömmel és kiteljesedéssel tudjak jelen lenni abban, amit csinálok. A mindfulness gyakorlása meghívás arra is, hogyan tudunk magunkkal kedvesek és együttérzőek lenni, amikor nehéz. Hogyan tudjuk szívünk iránytűjét hangolni az életre, nem pedig a túlélésre.
Az egyik válaszom az az, hogy ha nem szereted a munkád, akkor nagyon nehéz lesz igazán jelen lenni benne. Lásd fenti példámon keresztül. De tegyük fel, hogy szereted a munkádat vagy legalább a csapatot, akivel együtt dolgozol. Ez a cikk arról szól, hogy hogyan gyakorolhatod a tudatos jelenlétet ebben a mai felgyorsult és teljesítményorientált világban.
A mai munkakörnyezet ritkán támogatja az elmélyült figyelmet. Minden azonnal kell és az internet, az AI korában annyi inger ér minket, hogy teljesen érthető, hogy nehézzé válik csak egy dologra fókuszálni hosszabb ideig. Kutatások szerint egy megszakítás után akár húsz percbe is telhet, mire ismét teljes figyelemmel tudunk visszatérni az eredeti feladathoz. Közben az agyunk folyamatosan vált az ingerek között, ami önmagában is növeli a mentális terhelést. Gilbert és Killingsworth (2010) neves kutatása szerint pedig az időnk körülbelül 50%-ban a figyelmünk valahol máshol jár, mint amit éppen csinálunk.
Ehhez társulnak azok a belső folyamatok, amelyeket kívülről senki sem lát. Egy sürgős e-mail könnyen elindíthat egy gondolatláncot a hibázástól való félelemről. Egy rövid vezetői visszajelzés után megjelenhet bennünk az önkritika. Egy zsúfolt naptár láttán a testünk már azelőtt feszültté válhat, hogy valóban bármi katasztrófa történt volna. Egzisztenciálisan pedig rettegünk attól, hogy elveszítjük a munkánkat, ha nem teljesítünk. Sokszor maga a stresszhelyzet csak néhány percig tart, a belső reakcióink viszont még hosszú ideig velünk maradnak megmérgezve a hangulatunkat akár egész napra.
A mindfulness ezeknek a folyamatoknak a felismerésében segít. Gyakorlással ahogy egyre gyakrabban vesszük észre, mi történik a testünkben, az érzéseinkben és az elménkben egy munkahelyi szituációban, képessé válhatunk kialakítani egy kis teret az stresszt kiváltó esemény és az arra adott válaszunk között. Ebben a térben jelenik meg a választás lehetősége. Nem mindig tudjuk megváltoztatni a körülményeket.
A határidőket nem mindig mi szabjuk. A piaci környezet változására sincsen befolyásunk. Egyedül a saját hozzáállásunkra van ráhatásunk. Megválaszthatjuk, hogy egy helyzetet mennyire élünk meg stresszesnek és ha mégis stresszt élnénk meg, megválaszthatjuk, hogyan fogunk a továbbiakban cselekedni.
Másszóval a mindfulness gyakorlása a munkahelyen segít észrevenni, amikor valaki felhúz minket és a gyakorlatokra támaszkodva le tudjuk állítani az automatikus reakcióinkat, például, hogy indulatból reagáljunk. Vagy egy másik példával élve, amikor valaki rád akar terhelni egy feladatot munkaidő után, amikor észreveszed, hogy megfeszülnek az izmaid, izzadni kezdesz, akkor lehet már nem automatikusan elvállalod, hanem tudatosan fogsz cselekedne -és mondjuk határt húzol.
A mindfulness népszerűségével együtt sok félreértés is elterjedt. Ezek miatt többen úgy érzik, hogy ez a módszer biztosan nem nekik való, miközben valójában egészen másról szól, mint amit elsőre gondolnak. Már maga a szó is kiválthat ellenérzést: nem magyar szó és az elmúlt 20 évben sajnos divatszóvá is vált a köznyelvben.
Az egyik leggyakoribb elképzelés, hogy meditáció közben üres fejjel kellene ülni. Amikor valaki azt tapasztalja, hogy folyamatosan járnak a gondolatai, könnyen arra a következtetésre jut, hogy rosszul csinálja.
A gondolatok működése teljesen természetes. Az elménk tervez, elemez, emlékezik, megoldásokat keres. A mindfulness során ezt nem próbáljuk megszüntetni. Megtanuljuk észrevenni, amikor elveszünk egy gondolatfolyamban, majd gyengéden visszatérünk ahhoz, ami éppen most történik. Ez a visszatérés maga a gyakorlás.
Sokan azért kezdenek meditálni, mert szeretnének ellazulni. Ez valóban előfordulhat, mégsem ez a gyakorlás elsődleges célja.
Van, amikor a csendben éppen azt vesszük észre, hogy mennyi feszültséget hordozunk magunkban. Megjelenhet nyugtalanság, türelmetlenség vagy fáradtság is. Ezek az élmények nem azt jelentik, hogy valami rosszul működik. Egyszerűen lehetőséget adnak arra, hogy tudatosabban találkozzunk azzal, ami eddig a háttérben zajlott.
A tudatos jelenlét nem ér véget akkor, amikor felállunk a meditációs párnáról. Ugyanúgy jelen lehet egy megbeszélés előtt, egy nehéz telefonhívás közben vagy akkor, amikor éppen megnyitjuk a postaládánkat.
Sok résztvevő az MBSR tanfolyamon számol be arról, hogy nem a hosszú meditációk változtatták meg először a hétköznapjaikat. Gyakran azok a néhány másodperces megállások hozták az első felismeréseket, amikor sikerült észrevenniük, hogy már megint automatikusan reagálnak valamire.
Természetesen sokan a stressz miatt találkoznak először a mindfulness-szel. A gyakorlás azonban jóval többről szól. Fejleszti a figyelmet, támogatja az önismeretet, segíthet tudatosabban kapcsolódni másokhoz, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy jobban észrevegyük saját szükségleteinket és határainkat.
Akkor mi is az a mindfulness? Jon Kabat- Zin Orvosprofesszor szerint, a mindfulness-alapú stresszcsökkentés (MBSR) módszertanának kifejlesztője alapján a mindfulness a figyelem szándékos és ítélkezésmentes irányítása a jelen pillanat közvetlen tapasztalatára. Észlelése annak, ami történik bennünk testérzeti, érzelmi és gondolati szinten. Ez az utóbbi három pedig szorosan összefügg, ezekből születnek meg az automatikus cselekvéseink, amiket szintén érdemes észrevenni.
A mindfulness hatását ma már számos kutatás vizsgálja. Az MBSR programmal kapcsolatban több száz tudományos kutatás készült, amelyek azt mutatják, hogy a rendszeres gyakorlás hozzájárulhat a stressz csökkenéséhez, javíthatja a figyelmi működést és támogathatja az érzelmi szabályozást. Ezek a változások azonban általában fokozatosan alakulnak ki. A mindfulness nem egy gyors technika, amely néhány perc alatt megszünteti a feszültséget. Egy új készség tanulásáról van szó, amely idővel a mindennapok részévé válhat.
A munkahelyen ez sokféleképpen jelenhet meg. Előfordulhat, hogy hamarabb észreveszed, amikor elkezdesz kapkodni. Egy nehéz megbeszélés után könnyebben visszatalálsz a feladatodhoz. Egy kritikus visszajelzés hallatán megfigyeled, milyen gondolatok és testi érzetek jelennek meg benned, mielőtt automatikusan reagálnál. Ezek apró változásoknak tűnnek, mégis hosszú távon jelentősen befolyásolhatják azt, hogyan éled meg a munkanapjaidat.
A fentebb említett személyes példámhoz visszakapcsolódva a mindfulness gyakorlataival tudtam átvészelni egy rendkívül terhelt időszakot még az energiaiparban. Észrevettem magamon, hogy vannak olyan helyzetek, amikor legszívesebben határt húznék. Márpedig ezt te velem nem teheted meg! Azt gyakoroltam, hogy csak észleljem a dühömet, a mellkasszorítást. Segítettem magamnak azzal, hogy átlélegeztem a mellkasom, földeltem -erről még lesz szó később- és így sikerül a dühömet nem egyből erre a másik személyre önteni. Az emailben való kommunikáció mellett döntöttem, mint konfliktuskezelési stratégia, mert tudtam, hogy szóban lehet elsírom magam. A mindfulness a konfliktuskezelésben témában külön cikket fogok írni, most egyelőre röviden a saját példámat osztottam meg.
Az alábbi gyakorlatokat azért szeretem ajánlani, mert nincs szükség hozzájuk külön helyiségre, meditációs párnára vagy fél óra szabadidőre. Többségük néhány perc alatt elvégezhető, mégis segíthetnek abban, hogy a nap során újra kapcsolatba kerülj önmagaddal.
Sokunk számára a munkanap már jóval azelőtt elkezdődik, hogy leülne az íróasztalhoz. A reggeli dugóban végig gondoljuk a napi teendőket, útközben e-maileket olvasunk, és mire belépünk az irodába vagy bekapcsoljuk a számítógépet, a figyelmünk már órák óta előreszaladt.
Próbálj meg a munkakezdés előtt egy percet csak magadra szánni. Érezd, ahogy a talpad a talajhoz ér. Figyeld meg a légzésedet. Nézz körül a helyiségben. Tedd fel magadnak a kérdést: Milyen állapotban érkeztem meg ma dolgozni?
Lehet, hogy fáradt vagy. Lehet, hogy lelkes. Lehet, hogy feszült. Nem kell megváltoztatnod ezt az állapotot. Az első lépés mindig az észrevétel. Ez a gyakorlat segít átzsilipelni a magánéletedből a munkahelyi szerepedbe. Távozáskor is nyugodtan használhatod.
A munkahelyen gyakran egyik feladatból esünk a másikba. Az előző megbeszélés feszültsége még bennünk dolgozik, miközben már egy teljesen más feladatra kellene figyelnünk.
Ilyenkor segíthet három lassú, tudatos légzés. Ha kevésnek találod, néhány percet is rászánhatsz a lassú, tudatos légzésre.
Elsődleges célja ennek a gyakorlatnak, hogy legyen egy rövid átmenet két helyzet között. Másodlagos célja a megnyugvás.
Figyeld meg, ahogy a levegő beáramlik az orrlyukakon a mellkason át a hasig, majd távozik. Figyeld meg a légzés mozgását a testben. Észre fogod venni, hogy már ez a néhány másodperc is segíthet újra összegyűjteni a figyelmedet.
Érdemes megnézned ezt a rövid légzésfigyelés mindfulness gyakorlatot, ha szeretnéd gyakorolni a tudatos légzést.
Ez az egyik legismertebb mindfulness gyakorlat, amelyet az MBSR programban is gyakorlunk.
A STOP egy könnyen megjegyezhető emlékeztető.
S – Stop. Állj meg egy pillanatra.
T – Take a breath. Figyelj egy tudatos légzésre az elejétől a végéig.
O – Observe. Vedd észre, mi történik benned. Mit érzel a testedben? Milyen érzelmek vannak jelen? Milyen gondolatok futnak éppen? Másnéven tudatosítsd, min kapod rajta magad.
P – Proceed. Folytasd azt, amit csináltál, már valamivel nagyobb tudatossággal. Ha észrevetted, hogy stresszelsz, lehet nem akarsz majd stresszből reagálni a másik félnek, hanem lehet várnál egy darabig, amik kellően stabilnak érzed magad ahhoz, hogy ne indulatból reagálj.
Ez a gyakorlat különösen hasznos lehet egy nehéz megbeszélés előtt, egy konfliktus közben vagy akkor, amikor azt érzed, hogy kezd eluralkodni rajtad a kapkodás.
Itt érdemes megnézned a témában készített rövid videómat is, amelyben végig vezetlek a STOP gyakorlat lépésein.
A testünk sokszor hamarabb jelzi a stresszt, mint ahogy tudatosulna bennünk.
Észreveszed, hogy felhúzod a válladat vagy hogy összeszorítod az állkapcsodat? Észrevetted már valaha, hogy visszatartod a levegőt?
Ahelyett, hogy azonnal továbbmennél, maradj néhány légzésnyi ideig ezekkel az érzetekkel. A mindfulness gyakorlásában gyakran azt tapasztaljuk, hogy már az is változást hoz, ha teret adunk annak, amit érzünk. A feszültséget nem kell azonnal megszüntetni. Először érdemes kapcsolatba kerülni vele: hol érzem, milyen az intenzitása, milyen az alakja? Stb. Az érzetek idővel maguktól változnak.
Ez a gyakorlat ennyiről szól. Csak vedd észre pár pillanatra, amilyen sűrűn csak teheted, hogy éppen mit érzel a testedben és ha szükséges. Változtass a testtartásodon vagy lazíts rajta egy kicsit.
Ha felállsz egy pohár vízért, elmész a nyomtatóhoz vagy átsétálsz egy másik irodába, próbáld ki, hogy közben néhány lépés erejéig csak a járásodra figyelsz. Érezd, ahogy a talpad megérkezik a talajra. Figyeld meg a mozdulatokat. Például ahol a talpad gördül a talajon. Vagy ahogy a kezedet lóbálod.
Néhány másodperc is elegendő lehet ahhoz, hogy kiszakadj a folyamatos gondolati pörgésből. Ehhez a gyakorlathoz nem kell külön időt dedikálnod. Bármikor, amikor sétálsz egyik helyről a másikra, gyakorolhatod a tudatos jelenlétet. Segíti a figyelmedet a stresszes gondolatokról visszahozni a jelen pillanatba. Így a stresszérzet veszít az intenzitásából.
A legtöbben úgy isszuk meg a kávénkat, hogy közben már a következő e-mailt olvassuk.
Próbáld ki egyszer, milyen érzés csak a kávéval lenni. Használd az érzékszerveidet. Figyeld meg az illatát. A csésze melegét. Az első korty ízét.
Lehet, hogy mindössze fél percig tart ez a fajta figyelem, de már ez is egy mindfulness gyakorlat.
Talán ez az egyik legfontosabb gyakorlat, ami gyökeresen meg tudja változtatni a világról -ezen belül az emberekről- alkotott képed.
Amikor megjelenik benned egy gondolat, hogy ezt biztosan elrontom, vagy nem vagyok elég jó ehhez a feladathoz, próbáld meg egy pillanatra felismerni, hogy most éppen egy gondolat jelent meg. Adhatsz neki egy egyszerű címkét: egy kedves belső hangon mondd ki: “aggódás, tervezés, önkritika, összehasonlítás” stb. Majd térj vissza ahhoz, amit éppen csinálsz.
Ez a gyakorlat sokszor segít abban, hogy ne sodródjunk automatikusan minden gondolatunkkal. Mint minden, ez is gyakorlást igényel.
Nézd meg az alábbi videómat, a kísérésemmel együtt próbálhatod aki a gondoltatok megfigyelése nevezetű gyakorlatot. Hosszútávon segít az agyalás csillapításában.
Ha évek óta automatikusan reagálunk a stresszre, természetes, hogy ez nem változik meg néhány gyakorlás után. Én sem azt tapasztaltam, hogy egyik napról a másikra eltűnt volna a feszültség a munkahelyemen. A különbséget az jelentette, hogy egyre hamarabb vettem észre, amikor elvesztettem a kapcsolatot önmagammal. Megjelent a lehetőség arra, hogy ne az első automatikus reakcióm irányítsa a következő lépésemet. Nem mindig van lehetőségünk munkahelyet váltani, ha valami nem tetszik. De megtanulhatunk együtt lenni a nehéz érzéseinkkel és csillapítani a feszültséget a testünkben, amíg kitaláljuk, merre hogyan tovább.
Számomra ez jelenti a mindfulness egyik legnagyobb értékét. Nem egy újabb feladatot ad a már amúgy is zsúfolt napjainkhoz. Egy másfajta kapcsolatot alakít ki azzal, ahogyan önmagunkkal és a körülöttünk zajló eseményekkel találkozunk.
Ha szeretnéd ezt mélyebben is megtapasztalni, egy strukturált, 8 hetes MBSR mindfulness tanfolyamon lehetőséged van arra, hogy biztonságos keretek között, fokozatosan építsd be ezeket a készségeket a mindennapi életedbe. Ha pedig most ismerkedsz a mindfulness világával, első lépésként ajánlom az ingyenes 7 napos mindfulness kezdő programomat, ahol rövid, vezetett gyakorlatokon keresztül próbálhatod ki, hogyan hat rád a tudatos jelenlét a hétköznapokban.
Örömmel hallok felőled!
Ölelés, Zsuzsi
Creswell, J.D. (2017) Mindfulness Interventions. Annual Review of Psychology, 68, 491–516. Elérhető: https://www.annualreviews.org/doi/10.1146/annurev-psych-042716-051139 (Letöltés: 2026. július 9.).
Gilbert, D.T. és Killingsworth, M.A. (2010) A wandering mind is an unhappy mind. Science, 330(6006), 932. https://doi.org/10.1126/science.1192439
Kabat-Zinn, J. (1990) Full Catastrophe Living: Using the Wisdom of Your Body and Mind to Face Stress, Pain, and Illness. New York: Delacorte Press.
Jelentkezz az ingyenes 7 napos mini mindfulness tréningemre, ahol 7 napon keresztül napi 6 perces gyakorlásokban kipróbálhatsz különböző mindfulness gyakorlatokat. Kapsz egy ízelítőt a mindfulness-alapú stresszcsökkentés szemléletéből és gyakorlataiból.
Dr. Nyitray Kornélia (MindfulNelly) életmódorvos, nemzetközileg akkreditált mindfulness tanár és tanárképző tréner. Több mint tíz éve tart tanfolyamokat, 2020 óta a magyar tanárképzésben is részt vesz. Traumaszenzitív, szomatikus és mozgásalapú (jóga, do-in) elemekkel dolgozik. A Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület, valamint a Mindfulness Hálózat és Alapítvány alapító tagjaként jelentősen hozzájárult a módszer hazai elterjedéséhez.
Róza Ráchel klinikai szakpszichológus, aki egyéni és csoportos pszichoterápiákat vezet. Emellett 2019-ben egy természetes módon növekvő női közösséget hozott létre, mert azt tapasztalja, hogy ma sok nő elszigetelten él, hiányzó megtartó kapcsolatban, kevés térrel arra, hogy valóban megszólalhasson.
Munkájának és kutatói érdeklődésének középpontjában az áll, hogy a női identitás alapvetően kapcsolatokban formálódik, és hogy a közeli kapcsolatokban elszenvedett sérülések nemcsak az önképet, hanem a hangot is érintik. Sok nő számára a trauma nem egyetlen, jól körülhatárolható esemény, hanem ismétlődő, kapcsolati helyzetek sorozata, aminek következtében a hang nemcsak elcsendesül, hanem szétesetté, töredezetté vagy torzulttá válik. A pszichoterápiában és a közösségi terekben egyaránt azt kíséri, hogyan lehet biztonságos relációs térben újra megszólalni, és hogyan találhat vissza egy nő a saját, önazonos hangjához.
Nem gyors válaszokat ad, hanem jelenlétet kínál ott, ahol a hang új formát ölthet.
Szakmai alapjait az ELTE Pszichológiai Karán szerezte, ahol szervezet-, munka- és döntéspszichológiai, valamint életvezetési és tanácsadási szemléletben tanult. Később a Debreceni Egyetemen klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusként mélyítette tudását. Módszertani eszköztárát tudatosan építette tovább: autogén tréning és relaxációs módszerspecifikus képzés, buddhista meditációs önismereti munka, valamint vezetői coaching pszichológus képzés is meghatározó része szakmai útjának.
Munkájában központi szerepet kap a tudatos jelenléttel (mindfulness) való munka és anti-stigmatizáló szemlélet, amely terápiás és szervezeti környezetben egyaránt iránytűként szolgál.