Menkó Zsuzsi | Mindfulness-tanár és coach

szorongás csökkentése mindfulnesszel

Hogyan vesztettem el a kapcsolatot önmagammal

A harmincas éveim elejéig-közepéig szorongtam. És sokáig meg se tudtam nevezni, mit lrzek, csak annyit, hogy valami nem jó. Amikor már a negyedik évemet töltöttem kint Abu Dhabiban, végeztem egy olyan munkát, amit utáltam és jártam egy olyan férfival, akivel nem volt jövőm, akkor kezdtek szorongásaim először felelőrsödni. Az értékrendem is átalakult ezidőben és már nem találtam örömöt a materialista társadalom által nyújtott lehetőségekben. Egy év hosszú szorongásos időszak után, amikor már csak annyit tudtam, nagyon szarul érzem magam, hazakötltöztem Magyarországra és elmentem végre egy pszichológushoz. Az első nem vált be. A másodiknak viszont azóta is hálás vagyok. Megfogalmaztam, neki, “úgy érzem, teljesen elversztettem a kapcsolatot önmagammal, már azt se tudom ki vagyok en”. Erre ő azt ajánlotta, kezdjünk el meditálni. Azóta a meditáció a napi mentálhigiéniám része.

Mindenen is szorongunk

Egy ideig azt hittem, hogy a szorongás nálam egyszerűen csak egy rosszabb személyiségvonás. Reggelente sokszor már ébredés után ott volt a mellkasomban egy nehezen megfogható feszültség, mintha a testem hamarabb tudta volna, hogy valami nincs rendben, mint az elmém. Kinyitottam a telefonomat, megnéztem az emaileket, és közben észrevettem, hogy a gyomrom összeszorul, a légzésem felületesebbé válik, a gondolataim pedig már előre próbálják lejátszani a nap összes lehetséges problémáját. Nem történt konkrét veszélyhelyzet. Mégis úgy reagált az idegrendszerem, mintha valami rossz már úton lenne felém.

Később kezdtem megérteni, hogy a szorongás sokszor pontosan így működik. Nem feltétlenül a jelen pillanatra reagálunk, hanem arra, amit a fejünkben elképzelünk. A jövőre. Egy lehetséges kudarcra. Egy elképzelt veszteségre. Egy olyan helyzetre, ami talán soha nem fog megtörténni. A test viszont minderre valóságként reagál. Judson Brewer A szorongás feldoldása című könyvében egyesen azt vizsgálja, hogy a szorongás konkrétan egy olyan mentális szokásunk, ahol az agyunk szinte kívánja, hogy találjon valamit, ami miatt aggódni tud.

A mindfulness gyakorlása számomra itt kezdett igazán jelentőssé válni. Nem azért, mert eltüntette a szorongást. Inkább azért, mert először adott lehetőséget arra, hogy észrevegyem, mi történik bennem, mielőtt teljesen magával rántana. Első lépésként elfogadtam, hogy szorongó típus vagyok. Mai napig ezt tartom magamról annak ellenére, hogy a szorongásaim szinte teljes mértékben eltűntek a mindfulness gyakorlásának és zen buddhista praxisomnak köszönhetően. A 8 hetes mnindfulness-alapú stresszcsökkentő tanfolyamaimba én mindig külön időt szentelek a szorongásaink megfigyelésére és elfogadására (amennyire ez most lehetséges). 

Mi történik bennünk, amikor szorongunk?

A szorongást sokáig kizárólag gondolati problémának tekintettem. Azt hittem, túl sokat gondolkodom, túl sokat aggódom, és ezen kellene valahogy változtatnom. Aztán a mindfulness gyakorlás során kezdett világossá válni, hogy a szorongás mindig egyszerre testi, érzelmi és gondolati tapasztalat.

Bob Stahl mindfulness tanár szerint a szorongás gyakran a jövőhöz kapcsolódik. A félelem önmagában egy aktuális veszélyre adott reakció lehet, ami viszonylag gyorsan elmúlik. A szorongás viszont akkor jelenik meg, amikor az elménk elkezdi újra és újra előrevetíteni, hogy ez a veszély ismét megtörténhet (Stahl, 2018).

Ez a folyamat sokunk számára ismerős lehet. Megjelenik egy testi érzet, például gyorsabb szívverés vagy mellkasi szorítás. Erre rákapcsolódik egy gondolat, hogy valami nincs rendben. Aztán az elme elkezdi tovább építeni a történetet. Mi lesz, ha ez rosszabb lesz? Mi lesz, ha nem tudom kezelni? Mi lesz, ha elveszítem a kontrollt?

A mindfulness egyik legfontosabb felismerése számomra az volt, hogy a szorongás nem csak a gondolatokból áll. Ott van a testben is, egy torokszorításban, a gyomorban lévő görcsben. Az állandó készenléti állapotban vagyunk, amikor szorongunk.

A mindfulness nem a szorongás eltüntetéséről szól

Sokan azért kezdenek meditálni, mert szeretnének megszabadulni a szorongástól. Ezt én is ismerem. Leülünk meditálni, és közben észrevétlenül ott dolgozik bennünk az elvárás, hogy ettől majd gyorsan nyugodtabbak leszünk.

Aztán megjelenik egy újabb gondolat. Megint elkalandoztam. Nem tudok meditálni. Ezt sem csinálom jól.

A mindfulness viszont egészen más irányból közelít. A tudatos jelenlét gyakorlása nem azt tanítja, hogyan tüntessük el a kellemetlen tapasztalatokat, hanem azt, hogyan maradjunk kapcsolatban velük anélkül, hogy automatikusan menekülnénk vagy harcolnánk ellenük. A mindfulness segít együttérzően fordulni a szorongás testi tünetei felé, felpuhítani ezt a területet és összehúzódás, feszültség helyett újra tágasságot, könnyűséget érezni a testben.

A mindfulness-alapú szorongáscsökkentés tudományosan bizonyított

A mindfulness-alapú beavatkozásokkal foglalkozó tudományos kutatások szerint a mindfulness olyan mentális állapotot támogat, amelyben ítélkezésmentes figyelemmel fordulunk a jelen pillanat felé, beleértve a testi érzeteket, gondolatokat, érzelmeket és a környezetünket is. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a mindfulness egyik alapja az elfogadó, kíváncsi és nyitott hozzáállás (Hofmann és Gómez, 2017).

Ez különösen fontos szorongás esetén, mert a szorongásra adott második reakciónk sokszor maga is tovább erősíti a szenvedést. Nem csak szorongunk, hanem elkezdünk szorongani attól is, hogy szorongunk.

Robotpilóta üzemmód és a szorongó elme

A kutatások szerint az emberek ébren töltött idejük jelentős részében elkalandozott figyelemmel működnek, vagyis gondolatban máshol járnak, mint ahol éppen vannak. Ez az automatikus mentális sodródás összefügg a boldogtalansággal és a pszichológiai distresszel (Hofmann és Gómez, 2017).

Amikor szorongok, ezt nagyon erősen érzem magamon. A figyelmem beszűkül. Elkezd minden potenciális veszélyt keresni. Az elmém próbál kontrollt szerezni azzal, hogy előre legyárt különböző forgatókönyveket.

Közben a testem is reagál. Aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, vagyis a harcolj vagy menekülj reakció. Megfeszülnek az izmok. Gyorsabb lesz a pulzus. Felületesebbé válik a légzés.

A mindfulness itt nem úgy működik, hogy egyszerűen lenyugtatja az embert. Inkább segít észrevenni ezt a teljes folyamatot működés közben.

És amikor észrevesszük, a tudatunk a stressz beszűkült állapotából el kezd picit tágulni. Megjelenik egy apró tér, ami a szabadságunkat jelenti, hogyan cselekedhetnénk tudatosan.

A tudatos jelenlét idegrendszeri hatása

A mindfulness-alapú stresszcsökkentést, vagyis az MBSR programot Jon Kabat-Zinn dolgozta ki az 1970-es évek végén. A program nyolchetes struktúrában tanítja a tudatos jelenlét gyakorlását meditáción, testpásztázáson és különböző mindfulness gyakorlatokon keresztül (Hofmann és Gómez, 2017).

Azóta számos kutatás vizsgálta a mindfulness hatását szorongásra és depresszióra. A szakirodalmi összefoglalók szerint az MBSR és az MBCT, vagyis a mindfulness-alapú kognitív terápia hatékonyan csökkenti a szorongásos tünetek intenzitását különböző klinikai és nem klinikai populációkban (Hofmann és Gómez, 2017).

A kutatások alapján a mindfulness-alapú intervenciók sok esetben jobban teljesítettek, mint a relaxáció, az egészségügyi edukáció vagy a támogató beszélgetések, és több vizsgálatban a kognitív viselkedésterápiához hasonló eredményeket mutattak (Hofmann és Gómez, 2017).

Ami számomra különösen érdekes ebben, hogy a mindfulness nem feltétlenül a gondolatok tartalmát próbálja megváltoztatni. Nem arról szól, hogy pozitívabban kellene gondolkodni.

Sokkal inkább arról, hogy megváltozik a kapcsolatunk a gondolatainkkal.

Amikor észrevesszük, hogy egy gondolat csak egy gondolat, már kevésbé húz magával. A szorongó elme továbbra is gyárthat történeteket, de megjelenik egy tágasabb nézőpont is, ahonnan rá tudunk látni minderre.

A szorongás és a kontroll kapcsolata

Nálam a szorongás mögött sokszor ott van a kontrolligény. Az a belső törekvés, hogy előre kiszámítsam a jövőt, és így biztonságban legyek. Csakhogy az élet nem működik így. Kedves Olvasó, te is szereted kontrol alatt tudni a dolgokat? 🙂 

A mindfulness gyakorlás során egyre többször találkozom azzal az élménnyel, hogy a bizonytalanság nem tűnik el. Inkább a hozzá való viszony kezd átalakulni. A mindfulness-alapú stresszcsökkentő tanfolyamaimom pedig rendre jelzik a résztvevők, hogyan alakul át bennük a kiszámíthatatlansághoz fűződő viszonyuk egy elfogadóbb, megengedőbb hozzáállássá.

Jon Kabat-Zinn szerint a mindfulness a jelen pillanattal való tudatos kapcsolat gyakorlása, ahol újra és újra visszatérünk ahhoz, ami most történik bennünk és körülöttünk (Kabat-Zinn, 2015).

Amikor például megjelenik bennem egy szorongó gondolat egy jövőbeli helyzetről, észrevehetem, hogy az elmém már megint próbálja kontrollálni az ismeretlent. A testemben ilyenkor sokszor feszültség jelenik meg. A vállam megemelkedik, a hasam összeszorul.

Észrevehetem mindezt anélkül, hogy azonnal reagálnék rá.

Ez a szünet gyakran alig néhány másodperc. Mégis ebben a kis térben már van választási lehetőségem.

5 mindfulness gyakorlat szorongásra

1. Légzésfigyelés szorongás esetén

Amikor szorongás jelenik meg, először csak figyeld meg a légzésed mozgását a testben. Nem kell megváltoztatni. Csak észrevenni.

Hol érzed leginkább? Az orrnyílásoknál? A mellkasban? A has mozgásában?

A figyelem ilyenkor visszakapcsol a jelen pillanathoz, és az idegrendszer fokozatosan kiléphet a folyamatos készenléti állapotból.

Nézd meg ezt a videómat, ahol egy kezdőknek is szóló rövid légzésfigyelés gyakorlatot mutatok be. Ebben a rövid gyakorlatban a légzés és a testérzetek tudatos megfigyelésén keresztül kapcsolódhatunk vissza a jelen pillanathoz. Segíthet lelassítani a belső túlpörgést és tudatosabban kapcsolódni a stresszreakciókhoz.

 2. Testérzetek megfigyelése

A szorongás mindig megjelenik a testben is. Próbáld meg pontosabban feltérképezni, hogyan.

Van szorítás a torokban? Görcs a gyomorban? Nyomás a mellkasban?

Ahelyett, hogy azonnal meg akarnád szüntetni ezeket az érzeteket, csak figyeld meg őket kíváncsian. Sokszor már ez is csökkenti a belső ellenállást.

A tudatos jelenlét egyik alapja pontosan ez az ítélkezésmentes megfigyelés.

3. Gondolatok címkézése

Amikor észreveszed, hogy a gondolataid elkezdenek katasztrófákat gyártani, próbáld meg egyszerűen megnevezni, mi történik.

Tervezés. Aggódás. Katasztrofizálás. Jövőbe vetítés.

Ez segít abban, hogy ne automatikusan higgy el minden gondolatot.

Ha szeretnél egy rövid ízelítőt, hogyan tudod a gondolataidat csak figyelni ahelyett, hogy belebonyolódnál, nézd meg az alábbi „Hogyan szüntesd meg az agyalást?” című videómat, amit a MyWay Mental Center látogatói számára készítettem. 

4. Tudatos szünet gyakorlása

A szorongás gyakran nagyon gyors reakciókat indít be. Ilyenkor próbálj meg megállni néhány másodpercre.

Vegyél egy lassabb levegőt, és figyeld meg, mi történik benned most.

Mi zajlik a testedben? Milyen érzések vannak jelen? Mit próbál most megoldani az elméd?

Ez a rövid szünet segíthet megszakítani az automatikus reakciók láncolatát.

Készítettem egy rövid videót a STOP gyakorlat használatáról. Elmagyarázom benne újra röviden a stresszfolyamat kialakulását és hogy hogyan segíti megállítani a stresszt egy tudatos szünet beiktatása a stresszes pillanatokban.

5. Mindful írásgyakorlat szorongásra

Bob Stahl mindfulness tanár egyik gyakorlata számomra különösen mély tapasztalat volt.

Idézz fel egy enyhébb szorongással járó helyzetet, majd írd le részletesen:
– milyen testi érzetek jelentek meg
– milyen gondolatok futottak át rajtad
– milyen érzelmek voltak jelen

A részletes megfigyelés segít abban, hogy a szorongás ne egy homogén, ijesztő masszának tűnjön, hanem egy megfigyelhető folyamatnak (Stahl, 2018).

És sokszor már ettől is változik a kapcsolatunk vele.

A mindfulness nem gyors megoldás

A modern működés gyors eredményeket szeretne. Sokszor a mindfulness-t is úgy próbáljuk használni, mint egy eszközt arra, hogy gyorsan megnyugodjunk.

Közben a tudatos jelenlét gyakorlása inkább egy lassú kapcsolatépítés önmagunkkal. Újra és újra visszatérés a testhez. A légzéshez. A jelen pillanathoz.

És talán idővel annak felismerése is, hogy a szorongás mögött sokszor nem gyengeség van, hanem egy idegrendszer, ami folyamatosan próbál biztonságban tartani minket.

A mindfulness ebben nem ellenségként kezeli a szorongást. Hanem valamiként, amire rá lehet nézni. Kapcsolódni lehet hozzá. És amivel talán egy idő után már kevésbé kell harcolnunk.

Források

Brewer, J. (2021). A szorongás feloldása – Törj ki az aggódás és a félelem ördögi köréből. Budapest: Édesvíz Kiadó.

Hofmann, S. G. és Gómez, A. F. (2017) Mindfulness-Based Interventions for Anxiety and Depression. Psychiatric Clinics of North America, 40(4), 739–749.

Kabat-Zinn, J. (2015) Bárhová mész, ott vagy – Mindfulness meditáció a mindennapokban. Budapest: Ursus Libris.

Mindfulness Hálózat (é.n.) Mi a mindfulness (tudatos jelenlét)? Elérhető: https://mindfulness.hu/mi-a-mindfulness/ [Letöltve: 2026.05.07.]

Stahl, B. (2018) Explore Anxiety with Mindfulness. Mindful Magazine. Elérhető: https://www.mindful.org/explore-anxiety-with-mindfulness/ [Letöltve: 2026.05.07.]

Ha dolgoznál a szorongás oldásán

Jelentkezz 8 hetes mindfulness-alapú stresszcsökkentő tanfolyamaim egyikére, próbáld ki minden hónapban a hét végén önegyüttérzés workshopom 2 órában, vagy  íratkozz fel hírlevelemre, ahol rendszeresen küldök információt az aktuálisan induló -akár ingyenes- eseményeimről.  Akkor is írhatsz nekem, ha úgy érzed, ez neked most hiánypótló az életedben, de nem tudod megengedni magadnak. Megbeszéljük a lehetőségeidet.

Ha kifejezetten terápiás jelleggel szeretnél a szorongásos tünetekkel foglalkozni, várlak szeretettel egyéni folyamatban is.

Szeretettel,

Zsuzsi

Bizonytalan vagy, hogy neked való a mindfulness?

Jelentkezz az ingyenes 7 napos mini mindfulness tréningemre, ahol 7 napon keresztül napi 6 perces gyakorlásokban kipróbálhatsz különböző mindfulness gyakorlatokat az én támogatásommal, kísérésemmel. Kapsz egy ízelítőt a mindfulness-alapú stresszcsökkentés szemléletéből és gyakorlataiból. 

Ingyenes 7 napos mini mundfulness tréning

Napi 6 perces gyakorlatok szakértő mindfulness-tanár kísérésével

Próbáld ki a mindfulness gyakorlatait 7 napon át és kapj ízelítőt a 8 hetes mindfulness-alapú stresszcsökkentő (MBSR) tanfolaamból.

Mindfulness meditációs elvonulások

Bizonytalan vagy, hogy neked való a mindfulness?

Jelentkezz az ingyenes 7 napos mini mindfulness tréningemre, ahol 7 napon keresztül napi 6 perces gyakorlásokban kipróbálhatsz különböző mindfulness gyakorlatokat. Kapsz egy ízelítőt a mindfulness-alapú stresszcsökkentés szemléletéből és gyakorlataiból. 

Ingyenes 7 napos mini mindfulness tréning

Sokat szorongsz vagy agyalsz? Próbáld ki a mindfulnesst!

Töltsd le ezt a rövid, 6 perces vezetett mindfulness gyakorlat, amit akár munka közben is meghallgathatsz. Segít lelassítani a gondolatokat és csökkenteni a feszültséget.

Nyitrai Kornélia MBSR

Dr. Nyitray Kornélia

Mindfulnelly életmódorvos, MBSR- és MBCT tanár, szupervízor

Dr. Nyitray Kornélia (MindfulNelly) életmódorvos,  nemzetközileg akkreditált mindfulness tanár és tanárképző tréner. Több mint tíz éve tart tanfolyamokat, 2020 óta a magyar tanárképzésben is részt vesz. Traumaszenzitív, szomatikus és mozgásalapú (jóga, do-in) elemekkel dolgozik. A Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület, valamint a Mindfulness Hálózat és Alapítvány alapító tagjaként jelentősen hozzájárult a módszer hazai elterjedéséhez.

Róza Ráchel klinikai szakpszichológus

Róza Ráchel

NŐK MÁS hangon közösség alapítója, klinikai szakpchichológus

Róza Ráchel klinikai szakpszichológus, aki egyéni és csoportos pszichoterápiákat vezet. Emellett 2019-ben egy természetes módon növekvő női közösséget hozott létre, mert azt tapasztalja, hogy ma sok nő elszigetelten él, hiányzó megtartó kapcsolatban, kevés térrel arra, hogy valóban megszólalhasson.

Munkájának és kutatói érdeklődésének középpontjában az áll, hogy a női identitás alapvetően kapcsolatokban formálódik, és hogy a közeli kapcsolatokban elszenvedett sérülések nemcsak az önképet, hanem a hangot is érintik. Sok nő számára a trauma nem egyetlen, jól körülhatárolható esemény, hanem ismétlődő, kapcsolati helyzetek sorozata, aminek következtében a hang nemcsak elcsendesül, hanem szétesetté, töredezetté vagy torzulttá válik. A pszichoterápiában és a közösségi terekben egyaránt azt kíséri, hogyan lehet biztonságos relációs térben újra megszólalni, és hogyan találhat vissza egy nő a saját, önazonos hangjához. 

Nem gyors válaszokat ad, hanem jelenlétet kínál ott, ahol a hang új formát ölthet.

Menkó Gábor klinikai szakpszichológus

Menkó Gábor

Mencore Analysis Kft. - Ügyvezető, Klinikai szakpszichológus

Szakmai alapjait az ELTE Pszichológiai Karán szerezte, ahol szervezet-, munka- és döntéspszichológiai, valamint életvezetési és tanácsadási szemléletben tanult. Később a Debreceni Egyetemen klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusként mélyítette tudását. Módszertani eszköztárát tudatosan építette tovább: autogén tréning és relaxációs módszerspecifikus képzés, buddhista meditációs önismereti munka, valamint vezetői coaching pszichológus képzés is meghatározó része szakmai útjának.

Munkájában központi szerepet kap a tudatos jelenléttel (mindfulness) való munka és anti-stigmatizáló szemlélet, amely terápiás és szervezeti környezetben egyaránt iránytűként szolgál.

Menkó Zsuzsi mindfulness-tanár és coach Budapest
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.