Menkó Zsuzsi | Mindfulness-tanár és coach
Te is sűrűn váltogatod a munkahelyed, vagy inkább a stabilitás híve vagy? Ki mit, miért tesz? Generációfüggő? Esetleg a társadalmi, gazdasági környezet is befolyásol?
Szüleim még ledolgoztak egy életet egy munkahelyen, viszont az én generációmból többeknél azt figyeltem meg, hogy folyamatos ingerek hatására mindig valami változatosabbra, többé vagy jobbra vágynak. „Vajon ez utóbbi összefügg belső stabilitásunkkal vagy az identitás keresésével?”
A Facebook-oldalamon megjelent posztom olvasói érdekes témát vetettek fel: álláskeresésnél milyen reakciót válthat ki a leendő munkaadóból, ha valaki viszonylag rövid időszakokat — akár csak 1 évet — tölt el egy-egy munkahelyen?
A Pénzcentrum egy 2020-as felmérése alapján a megkérdezett magyarok átlagosan 8,5 évet töltenek el egy munkahelyen.
Habár az Y generációt gyakran „job-hoppereknek” titulálják, és sokszor nem a környezetük tehető felelőssé a váltásokért, a kutatásból az is kiderült: ők is igényelnék a stabilitást.
A munkahelyváltási hajlandóságot számos tényező befolyásolja:
fizetési igény
előrelépési lehetőségek
folyamatos kihívás
stabil munkakörnyezet
munkahely–lakóhely távolság
munkahelyi kapcsolatok minősége
és sok más motiváló körülmény
De mi a helyzet azokkal, akik valóban évről évre váltanak?
A felsorolt külső tényezők nagy része már a próbaidő alatt megtapasztalható. Ugyanakkor nem reális elvárás például előléptetésben gondolkodni az első 3 hónapban.
A munkaadó–munkavállaló kapcsolat kölcsönös megértésen és elvárások összehangolásán alapul:
A munkahelynek nyíltan kommunikálnia kell, milyen lehetőségek vannak hosszú távon.
A munkavállalónak pedig ismernie kell saját preferenciáit.
Akik gyakran váltanak, érdemes, hogy ne csak a körülményeket vizsgálják, hanem önmagukat is:
„Mik az igényeim? Hogyan képzelem el az ideális munkahelyet? Mik a szükségleteim?”
Ehhez segítség lehet:
munkapszichológus
karriertanácsadó
vagy akár egy coach
A belső motivációk tisztázása sokszor kulcs ahhoz, hogy csökkenjen a túl gyakori váltás.
A HRportál egyik bejegyzése rámutat: összetett kérdés eldönteni, hogy valóban megbízhatatlan-e, aki rövid időszakokat tölt egy munkahelyen.
A személyes interjú csak korlátozott betekintést ad. Éppen ezért egyre elterjedtebb, hogy az interjúztatók:
nem a kronologikus munkahely-listát nézik,
hanem a kompetenciák és tapasztalatok időben kifejezett értékét.
Például:
„2 év logisztika” — ez már önmagában releváns szakmai erőforrás.
Ez jó hír azoknak, akik rövidebb munkahelyi időszakok alatt is értékes, csoportosítható tapasztalatokat szereztek.
Azt figyeltem meg, hogy:
A gyakori munkahelyváltások mögött gyakran a saját igényeink félreismerése vagy önképünk kiforratlansága áll.
Az önismereti munka azonban bármikor elkezdhető.
„Ha tisztában vagyok vele, mi jó nekem, sokkal könnyebbé válik az elköteleződés.”
https://www.penzcentrum.hu/karrier/20200122/ennyi-evet-dolgozik-egy-munkahelyen-az-atlagmagyar-tudnak-valamit-1087709
https://www.hrportal.hu/hr/ne_irj_datumokat_a_cv_be_-_egy_meglepo_eredmeny-20210713.html
Dr. Nyitray Kornélia (MindfulNelly) életmódorvos, nemzetközileg akkreditált mindfulness tanár és tanárképző tréner. Több mint tíz éve tart tanfolyamokat, 2020 óta a magyar tanárképzésben is részt vesz. Traumaszenzitív, szomatikus és mozgásalapú (jóga, do-in) elemekkel dolgozik. A Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület, valamint a Mindfulness Hálózat és Alapítvány alapító tagjaként jelentősen hozzájárult a módszer hazai elterjedéséhez.
Róza Ráchel klinikai szakpszichológus, aki egyéni és csoportos pszichoterápiákat vezet. Emellett 2019-ben egy természetes módon növekvő női közösséget hozott létre, mert azt tapasztalja, hogy ma sok nő elszigetelten él, hiányzó megtartó kapcsolatban, kevés térrel arra, hogy valóban megszólalhasson.
Munkájának és kutatói érdeklődésének középpontjában az áll, hogy a női identitás alapvetően kapcsolatokban formálódik, és hogy a közeli kapcsolatokban elszenvedett sérülések nemcsak az önképet, hanem a hangot is érintik. Sok nő számára a trauma nem egyetlen, jól körülhatárolható esemény, hanem ismétlődő, kapcsolati helyzetek sorozata, aminek következtében a hang nemcsak elcsendesül, hanem szétesetté, töredezetté vagy torzulttá válik. A pszichoterápiában és a közösségi terekben egyaránt azt kíséri, hogyan lehet biztonságos relációs térben újra megszólalni, és hogyan találhat vissza egy nő a saját, önazonos hangjához.
Nem gyors válaszokat ad, hanem jelenlétet kínál ott, ahol a hang új formát ölthet.
Szakmai alapjait az ELTE Pszichológiai Karán szerezte, ahol szervezet-, munka- és döntéspszichológiai, valamint életvezetési és tanácsadási szemléletben tanult. Később a Debreceni Egyetemen klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusként mélyítette tudását. Módszertani eszköztárát tudatosan építette tovább: autogén tréning és relaxációs módszerspecifikus képzés, buddhista meditációs önismereti munka, valamint vezetői coaching pszichológus képzés is meghatározó része szakmai útjának.
Munkájában központi szerepet kap a tudatos jelenléttel (mindfulness) való munka és anti-stigmatizáló szemlélet, amely terápiás és szervezeti környezetben egyaránt iránytűként szolgál.