A kreatív gondolkodás fejlesztése
Mit jelent neked a kreativitás?
Mi jut eszedbe a kreativitásról? Talán egy festmény, egy zene, egy szépen berendezett lakás. A kreativitásnak több féle aspektusa létezik, ide értve a kreatív folyamatokat (alkotás), a kreatív végterméket (egy tevékenység végeredménye), a kreatív személyiség jellemzőit és a kreatív környezetet. Kire mondjuk, hogy kreatív? Sokaknak biztos a szépérzék jut eszükbe, például egy séf, aki vizuálisan és ízekben gazdag tányért tesz le elénk, vagy egy lakberendező, aki egy üres szobából színekben és formákban gazdag teret hoz létre. Általánosságban ők egyéniségek, akik valamilyen módon kifejezik önmagukat? Csíkszentmihályi Mihály boldogságkutató szerint egy széles látókörű beszélgetőpartner, aki gyorsan tud reflektálni a környezetére is kreatív.
A fönti példák mind összefüggésben vannak a kreativitással, viszont azok, akik már lemondtak volna magukról, hogy ők nem kreatívok, azokban is felfedezhető vagy előhozható a kreativitás más formában, például a gondolkodásban.
A konvergens és a divergens gondolkodásmód közötti különbség
J. P. Guilford (1897-1988) amerikai pszichológus szerint " a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű észlelését". Gondolkodás terén megkülönböztette a konvergens és divergens problémamegközelítést. Akik reál beállítottságúak és többnyire logikusan gondolkodnak, azok egy zárt gondolkodási folyamatban vesznek részt, lépésről lépésre haladva, a helyeset és a helytelent különválasztva jutnak egy megoldáshoz. Gondolkodásuk konvergens, vagyis egyenes pályán valami felé tartó. A gondolkodás így korlátok közé van szorítva. Akik out-of-the-box módon gondolkodnak, azok oldalirányú, vagyis laterális módon jutnak el a végeredményhez. Ezt nevezik divergens, vagyis különböző irányokba elágazó gondolkodásnak. A végeredmény a fontos, az, hogy milyen módon jutnak el oda nem különösebben.
A kreativitás összefügg a divergens gondolkodással és nagy szerepet játszik problémamegoldás során. A kreatívan gondolkodó tudatosan alkalmazza a kognitív (megismerő) és emocionális (intuitív) módszereket, amikor egy problémát megközelít. Érdekes összefüggés, hogy az intelligencia mérésekor a konvergens, míg a kreativitás mérésekor a divergens gondolkodást mérik. Így, ha csak a teszteket hasonlítjuk össze, nincsen korreláció, összefüggés az intelligencia és a kreativitás között. Ugyanakkor számos tanulmány megemlíti az intelligenciát, mint kreatív személyiségjegyet.
Kreatív problémamegoldás a munkahelyen
Az előzőkből talán már világossá vált, hogy nem feltétlen kell, hogy kreatív egyéniség legyél ahhoz, hogy kreatívan tudj hozzáállni egy probléma megoldásához. Nem minden egyenes pályán, könnyen levezethetően közelíthető meg. A problémák általában komplexek és sok tényezősök. A laterális, vagyis oldalirányú gondolkodásmód nem azonnali válaszra törekszik, hanem kísérletezik, szemléletet vált, alternatívákat fel, ezáltal kockázatot is vállal, hogy elsőre vagy akár tizedjére sem jut el a kívánt végeredményhez. Azonban ha azt nézzük, hogy valaki tizedjére is bebizonyította, hogy valami hogyan nem működik, akkor ez a fajta módszer felfogható egy tanulási folyamatnak is és a múlt tapasztalatai újra felhasználhatók lesznek majd hasonló probléma szituációkban. Még a programozás is igényel kreativitást, ha abból indulunk ki, hogy mennyi variációt kell lefuttatni egy programban, hogy a kívánt végcélt elérjük.
A laterális problémamegoldás lépései
A jó hír, hogy a laterális gondolkodás fejleszthető. A szakirodalom több lépcsőben fejti ki a folyamat lényegét.
- Előkészítés fázisban a problémát precízen meg kell fogalmazni, szempontokat gyűjteni, ami alapján megfogalmazzuk, mi is jelent számunkra problémát.
- Az adatgyűjtés fázisban minden korábbi ismeretünket, tapasztalatunkat össze kell szedni a témáról értékítélet nélkül.
- A kreatív gondolkodás egyik ismérve hagyni az agyunkat pihenni. Az inkubációs (lappangási) fázisban a problémát félretesszük és hagyjuk a tudatalattinkat dolgozni. A lappangási fázisban fejlődik az intuíció.
- Az illumináció, vagyis belátási fázisban történik meg az "aha" élmény. Ez valószínű egy semmiből, valakinél csak éppen érezhető érzés, ami kiemeli egy megoldást a sok közül. Érdemes nagyon figyelni minden szokatlan érzésre, ami eddig nem volt egy-egy témával, gondolattal kapcsolatban.
- Természetesen a megoldás helyességét le kell ellenőrizni. Az igazolási fázisban az új felismerést kipróbáljuk és finoman igazítjuk a keretfeltételekhez.
Azokon a munkahelyeken, ahol nem hagynak lehetőséget a hibázásra, ott a kísérletezéstől, az újszerű gondolatok felszínre hozatalától fosztják meg a munkavállalókat. Így ha a hagyományos konvergens úton nem derült fény a megoldásra, nagy valószínűséggel a továbbiakban sem fog megtörténni. Ugyanígy, ha egy vezető nem hagy elég időt a megoldás megszületésére, akkor kisebb a valószínűsége az "aha" élménynek, ami az intuitív gondolkodás szüleménye. Sok vezető időnyomás miatt beéri félmegoldásokkal. Azonban vannak olyan feladatok, ahol elengedhetetlen az időnyomás és vannak olyan kreatív gondolkodók, akik kifejezettem külső nyomás hatására tudnak teljesíteni. Ez a vezetők, HR-esek feladata, hogy felmérje a szerepkör feltételeit és leszűrje a dolgozók képességeit.
Más esetben egyre több munkahelyen élnek a brainstorming lehetőségével. A csapatmunka segíti a problémamegoldást és a kreativitást. Brainstorming alatt minden ötlet bedobható értékítélettől mentesen. Minden ötlet mindenkié, így az egyén mentesül a teljesítménykényszer alól. A brainstorming teret hagy a dolgozók képességeinek kibontakozására, amire más körülmények között nem biztos, hogy sor került volna. Több nézőpont kerül ki az asztalra, amiből az csapattagok egyénileg is tanulnak, hogyan gondolkodjanak más aspektusból.
Az intuíció fontossága a kreatív gondolkodásban
Személy szerint azért foglalkoztatott ez a téma, mert nagyon sok olyan mérnökkel beszélgettem, akik látszólag mindent helyesen, tervszerűen csinálnak, döntéseik során mégis hiányzik valami plusz, amiből tudnák, éreznék, merre tovább. Magam mérnökből lettem, vagyis válok coachcsá és próbálok rajzaimat is megmutatni nagy nyilvánosság előtt, tehát 180 fokos változást vettek a személyiségjegyeim. Figyeltem saját folyamataimat is, hol történtek bennem azok a változások, ahol most a legtöbben elakadással fordulnak hozzám. Szeretném ezeknek a típusú embereknek is bemutatni a kreativitás transzformatív hatását. Már ha nekik pont erre van szükségük. Nem feltétlen kapható mindenki rajzolásra vagy imaginációra első körben. A legkézenfekvőbbnek találom, ha a gondolkodásmódjukból indulok ki. Az intuíció a kreatív gondolkodásmód alkalmazásával fejleszthető. A kreatív gondolkodás is fejleszthető lépésről lépésre. Sokszor az intuíció az, ami megkülönbözteti az egyik irányt a másiktól, amin már tovább lehet indulni próba képpen. Maga a coaching is egy kreatív folyamat, ha csak azt nézzük, hogy iteratív módon közelítünk a megoldás felé, párhuzamosan alkalmazzuk a kognitív és intuitív képességeinket, új nézőpontokból vizsgálódunk.